2014. október 24., péntek

Hogyan látja a világot az A és B típusú személyiség?



Milyenek az A típusú személyiségek?


Meyer Friedman a következőket írta az A típúsú személyiségről:

Ő az, aki folyamatosan küzd azzal, hogy egyre többet és többet elérjen, egyre több és több dologban vegyen részt és mindezt egyre kevesebb idő alatt. Túl magasra helyezi az önmagával kapcsolatos elvárásokat és ezért mindig küzd a helyes önértékeléssel, sosem elégedett azzal amit elért, még akkor sem, ha a kívülállók pont az ellenkezőjét állítják. Ingerlékeny, türelmetlen, könnyen kijön a sodrából. És ami most számunkra a legfontosabb állandóan hadilábon áll az idővel és ezért:

- Mindent gyorsabban csinál, hogy minél több mindent bele tudjon sűríteni az amúgy is szűkös napba. - Nincs jóízű beszélgetés a kollégákkal, egy percnyi leeresztés, az ebéd is kapkodós, és ha bármi felborítja a tervet már nem is lehet hozzászólni, siet és siettet.  
- El kezd párhuzamosan végezni különböző tevékenységeket. - Ezt mindannyian jól ismerjük, telefonálunk és közben vezetünk, e mail-t írunk, főzünk, szerelümk. A másik oldalon valaki pedig csak a periódikusan felhangzó ühüm-öket hallja és pontosan tudja, hogy nem kap tőlünk teljes figyelmet.

Az ötletek tárháza pedig végtelen, két borotvával máris felére csökkenthető a borotválkozásra fordított idő. És miért ne lehetne 3-4 dolgot is csinálni egyszerre: borotválkozni, tv-t nézni, telefonálni, újságot olvasni és a gyereknek reggelit adni stb.

Magadra ismersz valamiben? Egyáltalán el tudod képzelni, hogy ezt másképp is lehet vagy lehetett csinálni valamikor? Jó ez így Neked? És másoknak körülötted?

2014. október 17., péntek

Te milyen személyiség vagy?


Vajon lehet összefüggés a nyugalom megőrzésére való képesség és a személyiség típusa között?

Az 50-es években terjedt el a személyiség A és B típusának megkülönböztetése. Előbbin a mindig sietős, feszült, stresszes, lenyugodni nem képes, de ugyanakkor ambiciózus, impulzív, dinamikus személyiséget értették, az utóbbin pedig a nyugis, türelmes, megfontolt karaktert. A két típus és a "sietésbetegség" összefüggésére először dr. Meyer Friedman hívra fel a figyelmet a 70-es években.

Dr. Friedman neves amerikai szívgyógyász volt. Azt a meglepő felfedezést tette, hogy a rendelője várójában a kárpitozott székek mindig csak az első részükön koptak el. Fel is tette magának a kérdést, miért?

El kezdte megfigyelni a pácienseit és úgy találta, hogy a többségük még ebben a várakozási időben sem tudott igazán leereszteni, feszülten ültek, ugrásra készen a székükön. Egész lényük idegességet sugárzott, állandóan az órájukat nézték, mintha valahova sietniük kellene.

Elképzelhető tehát, hogy bizonyos típusú embereknél nagyobb az infarktus kockázata? El kezdték vizsgálni ezt a kérdést és azt találták, hogy igen, az "A" típusként azonosított karaktereknél ez sokkal gyakoribb volt.

Ha ezt továbbgondoljuk, felmerül a kérdés, hogy akkor bizonyos tulajdonságok tudatos megváltoztatásával csökkenthető lehet az infarktus kockázata?

Dr. Friedman és csapata szerint igen. A doktornak sikerült megnyernie néhány neves céget, ahol a munkavállalók bevonásával folytatták a kutatást. Azt találták, hogy már az infarktust követő első évben felére csökkenthető az újabb infarktus kockázata, ha a hagyományos kardiológiai kezelésen túl pszichológusok bevonásával bizonyos személyiségjegyekkel is foglalkoznak a kezelés során.

Hmm! Álljunk csak meg egy pillanatra! Ez igazából óriási dolog!

Mindannyian tudjuk, hogy a tartós stressz nemcsak szív és érrendszeri problémákhoz, hanem más egészségügyi problémákhoz is vezethet hosszútávon. Ha tehát tudatosan foglalkoznánk bizonyos tulajdonságainkkal akkor ez akár 50%-ban elkerülhető is lenne...