Egy nagyon érdekes cikk és videó a várakozás és a türelem
erejéről.
The Power of Patience - Teaching students the value of deceleration and immersive attention
A szerző művészettörténet tanár, szerinte a tanulás hosszú
időt és stratégiai gondolkodást kíván, amit a mai felgyorsult
világban már tanítani kell(ene) a diákoknak. Saját
tapasztalatait írja le erről ebben a cikkben.
Ma már hozzászoktunk ahhoz, hogy mindent azonnal megkapunk és
az információ hihetetlen gyorsasággal áramlik körülöttünk. Ez
a felgyorsultság különösen jellemző a mai fiatalokra, akiknek
már 2 évesen ott a kezükben az iPad és mi csak forgathatjuk a
szemünket, hogy milyen sebességgel képesek kezelni. Az a képesség,
ha valaki mégis várni tud ilyen körülmények között, egy olyan
erőforrás, amivel ma sokan nem rendelkeznek. Ami régen hátrány
volt, ma már akár versenyelőny is lehet. Az ugyanis, hogy
hozzáférünk az információhoz még nem feltétlenül jelenti azt,
hogy azt meg is értjük. A megértés időt, várakozást és
struktúrált gondolkodást igényel. Egy információ mögött lévő
gazdagság csak akkor lesz nyilvánvaló, ha ennek megértésére
időt szánunk. A lelassulás éppen ezért nem inproduktív, hanem
produktív erővel bír. A várakozásra való képesség pedig tudja
erősíteni a kritikus szemléletet is, ami szintén egy óriási
előny lehet ma, amikor mindenki hajlamos csak a felszínét nézni a
dolgoknak, eseményeknek.
A szerző egy festményt választott arra, hogy ezt szemléltesse
és talán ennél jobb példát nem is találhatott volna.
Saját tapasztalatom az, hogy az én diákjaim is akkor
sajátítanak el egy tudást igazán, ha gondolkodnak. Ezért az
órákon folyamatosan kérdezem őket és nem sajnálom az időt
arra, hogy valamit nagyon egyszerűen és nagyon lassan
elmagyarázzak. Azt mondják, kedvelik ezt az oktatási stílust.
Mindannyian emlékszünk arra, amikor órákat töltöttünk az
előadó teremben az egyetemen vagy főiskolán úgy, hogy szinte semmit
nem értettünk meg abból, amit a tanár megosztott velünk. Volt
értelme? Használunk bármit is abból, amit ott hallottunk? Aligha,
hacsak később nem kényszerültünk rá, hogy időt és gondolkodást
nem sajnálva megértsük és megtanuljuk azt.
Ti hogyan dolgoztok? El tudtok még mélyülni valamiben vagy
inkább kapkodva túl akartok lenni minden feladaton? Ha a munkában
kapkodtok, vajon van olyan tevékenység az életetekben, amikor le
tudtok lassulni és fel tudtok töltődni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése